2018. július 23., hétfő

Alternatív érettségi

Most kaptam ezt a jó kis elmerengős, kitöltős Alternatív érettségi kérdéssort Nadin-tól, a Louxiter I. - Az örökös című történet írójától, és más dolgom nem lévén neki is álltam kitölteni. Nagyon köszönöm a jelölést, még sosem kaptam senkitől semmi ilyesmit a blogomon, úgyhogy nagyon meglepett a dolog. Nadinnak nagyon sikeres munkát kívánok a továbbiakban. Nektem pedig jó böngészést a válaszaim között.

Szabályok: 
- Írj néhány kedves szót arról, akitől kaptad a kihívást. Ha nagyon szereted őt olvasni, belinkelheted a blogját is.- Az én alternatív érettségimen három tárgy van: random tények, emlékek, és fantázia. Mindhárom tárgyból húsz-húsz „tétel” van. Ahhoz, hogy átmenj, legalább tízet meg kell válaszolnod tárgyanként, amiket te választhatsz ki.- Nincs rossz válasz!- A válaszaid után illeszd be az eredeti kérdéssornak, vagyis ennek a linkjét, hogy a kihívottaid is tudjanak válogatni a hatvan kérdés közül.- Hívd ki azokat, akiknek szívesen feldobnád a napját; vagy azt, akit a vizsgák közben megj


RANDOM TÉNYEK

1. Melyik a kedvenc évszakod?
Májusi lány vagyok így a tavasz. A hőmérséklet is nekem olyankor a legideálisabb. 

2. Mi a legfurcsább visszatérő álmod?
Még sosem álmodtam kettőnél többször ugyanarról. 

3. Vannak olyan szavak, amik felidegesítenek, ha meghallod őket?
Csak ha azokat mások kibeszélésére használják.

4. Van olyan könyv, vagy film, amit kötelezővé tennél az iskolában?
Harry Potter könyvek. Még magyarázzam?

5. Tejre a müzli, vagy müzlire a tej?
Müzlire a tej.

6. Van olyan dolog, amitől félsz, de mások számára ez a félelem érthetetlen?
Úgy nyolc éve már olykor pánikrohamom van a vízben.(Nem a kádban) Eltartott egy kis ideig, mire a férjem megértette, hogy nem hisztizek, hanem pánikolok. Nagy különbség. Akinek volt már pánikrohama, tudja ezt.

7. Mit tudsz a legjobban főzni?
Lasagne-t.

8. Mi a legjobb és a legrosszabb tulajdonságod?
Legjobb: nagyon tudok másokat ösztönözni, Legrosszabb: nem szeretem a változásokat.

9. Ki a példaképed, és miért? Ha bárkit választhatnál, akivel leülhetsz ebédelni, őt választanád?
A példaképem egyértelműen a férjem. Benne megvan minden, amire én valaha is példaként tekintettem az életemben.

10. Fagyi vagy jégkrém?
Fagyi

11. Van olyan dolog az életedben, amit eddig soha nem mondtál el senkinek?
Igen. És ez az egyetlen dolog, amit a férjem nem tud rólam. 

12. Napfelkelte vagy naplemente?
Naplemente. Hisz ismeritek a mondást. Nyugtával dicsérd a napot. 

13. Van valami olyan szokásod, amivel véded a környezetet?
Mindent szelektíven gyűjtünk, illetve vegán vagyok. Lassan igyekszem átállni a természetesen lebomló háztartási szerekre is.

14. Van olyan étel vagy ital, ami Magyarországon nem kapható, de odavagy érte?
Bár egyre jön föl a vegán kaja otthon is, azért itt kint UK-ban sokkal több opció létezik már. És uram atyám, a Linda McCarty féle pulled pork burger! YUM!

15. Szereted a tűzijátékot? Melyik volt eddig a legemlékezetesebb, amit láttál?
Májusban a floridai Disney Worldben jártunk. Hát apám, azok tudják mi az a tűzijáték, az tuti.

EMLÉKEK

16. Melyik telefonod volt veled a legtöbb ideig? Melyikhez köt a legtöbb emlék?
Az első kis telefonom, nem is emlékszem a márkájára, de arról üzentem az első barátomnak, és amiatt jöttünk össze. 

17. Van olyan kiegészítőd (óra, nyaklánc, karkötő stb.) amihez különösen ragaszkodsz? Miért? 
A jegygyűrűm nekem a legdrágább, de az élet fája nyakláncomat sem veszem le sosem, amit a barátnőmtől kaptam. 

18. Mi volt a legszebb, vagy legmeghatóbb mondat, amit valaha mondtak neked?
Amikor a férjem azt mondja, hogy mennyire hálás, hogy vagyok neki.

19. Kaptál már beírást az ellenőrződbe? Ha igen, miért? (Vagy miért kaptad a legtöbbet?)
Azt hiszem, sosem kaptam beírást. Legalábbis remélem. :D

20. Mi volt a legértékesebb dolog, amit valaha nyertél?
Egy óra múlva.... sem jut eszembe semmi.

21. Mi volt általánosban a kedvenc online- vagy videojátékod?
Sims mindenképp, de GTA-zni is imádtam. 

22. Mi volt a jeled óvodában?
Kapaszkodjatok! Létra... ismétlem, létra...(melyik gyerek választ magának létra jelet?)

23. Melyik tárgyat tanította a kedvenc tanárod, és mitől vált a kedvenceddé?
Történelmet, és a tanár tette azzá.

24. Melyik volt a legemlékezetesebb születésnapod?
Talán a huszadikra emlékszem, hogy az elég jó volt. Sosem voltam egy nagy ünneplős. 

25. Sírtál már fiú, vagy lány miatt?
Ha, de még mennyit!

26. Mit tartasz a legnagyobb dolognak, amit eddig elértél?
A sok utazás, amire sikerült eljutnom, és hát a házunk, amit öt év kőkemény munkájával sikerült összehoznunk, pedig amikor kiköltöztünk, gyakorlatilag nem volt semmink sem.

27. Mi volt életed első könyve, amit elolvastál?
Csukás István: Mirr Murr kalandjai

28. Mi volt a legötletesebb nicknév, vagy felhasználónév, amit megadtál?
Eddig csak a summerrose-zal dolgoztam :D


FANTÁZIA

29. Mi az az esemény, amit a legjobban vársz? Hány nap van még addig?
Hogy kisbabám szülessen. És úgy négy év :D

30. Ha bármilyen frizurád lehetne, milyet választanál?
Mindegy, csak legyen dúsabb. 

31. Mi az álommunkád, amivel negyven évig szívesen foglalkoznál?
Írás, mi más?

32. Ha mindenképpen népszerű lennél a jövőben, de te választhatnád meg, mivel válsz azzá, mit választanál?
Írás miatt.

33. Ha írtál/írnál regényt, az miről szól(na)?
Mindenképpen olyan történet lenne, ami megmutatja a fiatal lányoknak, hogy igenis képesek boldogulni a szép szőke herceg, meg egerek, tündérkeresztanya, repülő sárkányállatka nélkül is. 

34. Ha holnap azzal a tudattal ébrednél, hogy egyvalami megváltozott a külsődön, miben reménykednél, mielőtt a tükör elé állsz, és meglátod?
A bőröm.

35. Mi a célod a blogoddal? Mekkora olvasottságnál éreznéd azt, hogy ennél már nem szeretnél többet?
Ilyen szám nem létezik. Minél többen olvasnak, annál jobb.

36. Szerinted van élet a Földön kívül? Mi történhetne, ha hirtelen felvennék velünk a kapcsolatot?
A számítások alapján annak az esélye, hogy van máshol is élet, elég nagy, így én hiszem, hogy nem vagyunk egyedül. 

37. Ha választhatnál, mennyi idős lennél most? Miért?
Nem a korommal van a bajom, hanem azzal, hogy minden évben csak növekszik.

38. Mi tesz egy barátságot igazzá?
A kitartás. 

39. Ha egy durva buli után arra a tudatra ébrednél, hogy megcsaltad a barátod/barátnőd, akivel évek óta együtt vagy, viszont 100%, hogy ez csak úgy derülhet ki, ha te magad elmondod, elmondanád?
Igen, el. 

40. Ha létezne Dumbledore Merengője, te hogyan használnád? Gyakran belemerülnél? Mit néznél legszívesebben vissza?
Nem erre találták fel a facebookot? :D

41. Hogyan változna a világ, ha kiszivárogna, hogy tíz évünk van hátra egy meteor becsapódásáig?
Nehéz megjósolni. Remélhetőleg az emberi kapcsolatok elmélyüléséhez vezetne, nem pedig érdektelenséghez.

42. Szerinted működhet kapcsolat szegény és gazdag családból származó fiatalok között? Tegyük fel, hogy mindketten most végeztek az egyetemmel, és mindketten most kezdtek el dolgozni, hasonló kaliberű munkát.
Persze. A pénz nem minden. De ez neveltetésen is múlik. 

43. Ha lenne egy Facebook-oldalad, vagy Instagramod, esetleg YouTube-csatornád százezer követővel, akik mind harmincas-negyvenes szülők, mit mondanál nekik?
Take it easy, man! :D 

Az én kihívottam pedig legyen Tóth Lili Csinszka a mellettem1 blog írónője, mert mindig nagyon megfognak a remek írásai. Sok sikert kívánok neki!


2018. július 18., szerda

Angol eső - 3. fejezet


-            Kérlek, segíts! – mondom a telefonba remegő hangon.
-            Effie, minden rendben? Bianca vagyok. Kate nincs... –
-            Nem őt keresem – szólok közbe. - Rád van szükségem. – A vonal végén egy pillanatnyi csend áll be.
-            Effie, megijesztesz. Mi történt? Odamenjek? – hadarja. A rettenetes hangulatom ellenére elmosolyodok. Bianca úgy kilencszáz mérföldre van tőlem, mégis az az első gondolata, hogy idejön.
-            Én… én meg… - a hangom elcsuklik.
Azzal az indokkal hívtam fel őt, hogy könnyítsek a lelkemen, és bevalljam neki, hogy megcsaltam Lucast. Tudom, hogy őrültség az egész, hiszen már nem vagyunk együtt, mégis mardos a bűntudat. Nem tudom csak így elfelejteni őt.
-            Effie, itt vagy még? – Bianca hangja visszazökkent az ábrándozásból.
-            Tegnap este összefutottam Parkerrel.
-            Parker van bajban? Bajban vagytok? – kérdezget kétségbeesetten.
-            Nem. Mi… - megköszörülöm a torkomat -, lefeküdtem vele tegnap este.
-            Úgy érted, hogy…
-            Úgy- vágom rá. - Bianca? Mi a francot csináljak?
-            Még ott vagy nála?
-            Nem. Elmenekültem, míg ő a zuhany alatt volt. Azóta nem beszéltem vele.
-            De védekeztetek, ugye?
-            Nem tudom. Talán. Azt hiszem, igen – válaszolom zavartan.
-            Azt hiszed? – kérdez vissza Bianca meglepetten.
-            Nem emlékszem semmire. Buliztunk, ittunk. Emlékszem, hogy megcsókolt, aztán reggel meztelenül keltem fel az ágyában.
-            Tudod, ugye, hogy beszélned kell vele.
-            Tudom, Bianca. Csak minden annyira zavaros most. Úgy érzem, hogy megcsaltam… őt. Azt hiszem, kezdem feladni. Csak fekszem az ágyamban és ürességet érzek. Bianca nélküle nem kapok levegőt. Képtelen vagyok túllépni rajta.
-             Effie, kérlek, most kelj fel, és menj ki a konyhába – teszem, amit Bianca kér. – Igyál egy pohár vizet. Lassan, közben vegyél pár mély lélegzetet. Jobb lesz, Effie, idővel jobb lesz.
Mindenki ezt mondja. Idővel jobb lesz. Idővel… de mennyivel? Napok, hetek, hónapok, évek? Még mindig hallom a hangját. Hallom a fejemben, ahogy a hangpostámra beszélve elmondja, nem is érti mi történt, és hogy az egész csak egy félreértés lehet, valami, amit helyre tudunk hozni, mert hogy szeret. Ezt mondogatta újra és újra, hol mérgesen, hol könyörögve, hol szomorúan és kétségbeesetten.
Effie, tudom, hogy elcsesztem. Rohadtul elcsesztem, de miért nem bízol bennem? Miért nem vállalod a kockázatot értünk? Tudom, hogy félsz tőle, hogy megint mindent elveszítesz, de ez most más. Kérlek, most az egyszer bízz bennem, bízz bennünk!
A hangja darabokra szakította a szívemet. És ezek nem csak szavak, fizikailag érzem a mellkasomban a fájdalmat.
-            Azt hittem, ha elmegyek, akkor könnyebb lesz, de semmi sem változott.  Mégis mi haszna, hogy egymásnak vagytok teremtve, ha aztán csak fájdalom és szenvedés marad utána?
-            Effie, tudom, hogy mennyire nehéz ez most, de ne gondolj rá úgy, mintha valaki elvárná tőled, hogy túllegyél a dolgon. Az a fontos, hogy közben mindig haladj előre. Ott a magazin. Adj bele mindent a munkádba. Ne hagyd, hogy legyőzzön a szakítás.
-            Tudom. Igazad van – mondom és veszek egy mély levegőt. Megtörlöm a tenyeremmel a szemet.
Tudom, hogy előrefelé kellene haladnom, a jövőre gondolni, új hibákat elkövetni, újra érezni és új kalandokat átélni, de ezt könnyebb mondani, mint megtenni.
-            Effie, te vagy az egyik legerősebb ember, akit ismerek. Túl fogod élni. Csak adj neki egy kis időt. Ne sietesd. Lesznek jobb napok és rosszabbak, szörnyűek és csodálatosak is. De ne felejtsd el hogy én itt vagyok neked, és Kate is meg J. J.. Bármikor felhívhatsz minket. Most pedig feküdj le, aludj egy nagyot, és ígérem holnap reggel, amikor felkelsz, teljesen más szemszögből fogod látni a dolgot.
Megfogadom Bianca tanácsát és az egész napot ágyban töltöm. Nem is tudnék felkelni mert fáradtnak és gyengének érzem magamat, ráadásul állandó émelygés gyötör. Most is, mint már korábban megannyiszor megfogadom, hogy soha többet nem iszom alkoholt.


2018. július 15., vasárnap

Angol eső - 2. fejezet


A változás legtöbbször olyankor történik meg velünk, amikor a legkevésbé számítunk rá. Túl gyorsan zajlik minden, sosem tudunk eléggé felkészülni rá, sőt gyakran nem is akarjuk a változást. Julie mondogatta mindig, hogy ha valami túl gyorsan változik meg az életemben, amire nem állok készen, csak vegyek egy mély levegőt, és nyugodjak le, mert a változás mindig jó dolgokat hoz magával. Nem mondjátok el neki, de nem éppen ezt tettem, amikor elhagytam Lucast.
Többre volt szükségem egy mély lélegzetnél, úgy éreztem menekülnöm kell. Magam elől, Lucas elől, mindenki elől. A teszt negatív lett, de már nem is ez volt a lényeg, hanem amiket előtte mondtunk egymásnak. Hogy magamra hagyott, amikor a leginkább szükségem lett volna rá. Csak ültem a rideg padlón a fürdőben, és sírtam. Elsirattam a szerelmünket, a be nem teljesült jövőnket és a meg nem született gyerekeinket. Addig sírtam, míg már nem éreztem semmit.
London után jött a felkérés, hogy utazzak Ázsiába, és készítsek a lapnak képeket az új rovatukhoz. Így történt, hogy egy teljes hónapra magam mögött hagytam mindent. Tegnap este jöttem vissza, és mindössze három óra alvás után a lap főszerkesztőjével vacsoráztam. A fáradtságtól úgy érzem, mintha a padló himbálózna alattam, ráadásul mióta hazaértem, folyamatosan hányingerem van. Szinte biztos, hogy összeszedtem valami jó kis trópusi vírust.
Sarah már elment, de mielőtt elindulnék, lejegyzetelek még néhány dolgot a megbeszéltek alapján.  
-            Effie?! – szólít meg valaki, mire felkapom a fejemet.

2018. július 4., szerda

Angol eső - 1. fejezet


Egy bérelt autóban hajtok a bátyámék háza felé. Lucas nem tudott velem jönni. Valójában már két hete nem láttam. Úgy volt, hogy csak a hétvégére repül Los Angelesbe az Illusztrátor társaság díjkiosztójára, de Emily Bones, a társaság feje szervezett neki egy magánkiállítást. Ma lesz a záró est, utána azonnal repül is vissza, hogy ideérjen időben, és együtt ünnepelhessük meg az unokaöcsém születésnapját, aztán mind együtt utazunk Londonba.
Természetesen örülök, hogy a tervei jól haladnak, de egyre nehezebb a távolság. Jill, a könyvkiadó vezetője, ahol Lucas gyakornoki munkát vállalt az egyetem mellett, egy munkamániás őrült. Tudja, hogy Lucasnak szüksége van referenciára ahhoz, hogy elindíthassa a saját vállalkozását, és ezért teljesen kihasználja őt.  A külön töltött napokból hosszú hétvégék, a hétvégéből pedig szépen lassan hetek lettek. Korábban szinte sosem veszekedtünk, de most még anélkül is megy, hogy együtt lennénk. Ezért is vártam már ezt a hétvégét annyira, hogy végre együtt lehessünk úgy, mint régen, egy nagy család.
 Három hónapja voltam itthon utoljára. Nem szeretek ennyi időt kihagyni, mert úgy érzem, kimaradok Joshua életéből. Hiszen olyan gyorsan nő. Izgatottnak kellene lennem és örülnöm, hogy végre láthatom a családomat, mégsem vagyok nyugodt.
Két hete késik.
Lucasnak nem szóltam róla. Ha holnapig nem történik semmi, akkor elmondom neki. Persze ez még nem jelenti azt rögtön, hogy terhes vagyok. Legalábbis egy hete ezzel nyugtatom magam.
Igyekszem elkerülni a belvárost, hogy kikerüljem a forgalmat, és gyorsabban haladjak. Éppen csak annyi kitérőt teszek, amíg beugrok az egyik szupermarketbe terhességi tesztet venni. Eddig nem volt bátorságom megcsinálni egyet.
Nem biztos, hogy terhes vagyok. Egyáltalán nem biztos. Ha mégis, akkor legalább tudom, hogy mikor lettem az. A születésapján teljesen megfeledkeztünk a védekezésről. Azt hiszem, nem hiába mondják, hogy az ember részegen felelőtlen.
-            Ellie – kiáltja

2018. június 25., hétfő

Kötődés 2. - Angol eső / Prológus


-            Nyisd az ajtót – morogja Lucas, miközben a nyakamra szorítja a száját, és buján szívogatja az érzékeny bőrömet. Az egész testemet az ajtólapnak préseli, ahogy az ágyékát a fenekemhez nyomva szorosan tart. A meleg tenyere a meztelen combomat simogatja, és egyre feljebb tolja a szoknyámat, ahogy az ujjai a lábam belső része felé kalandoznak.
-            Add… add a kulcsod – nyöszörgöm rekedten.
Minden egybemosódott. A bár, a taxi út, a lépcsők. Szédülök, rettenetesen szédülök a rengeteg alkoholtól, amit megittunk. Érzem, ahogy Lucas a farmerja zsebébe nyúl, majd a kulcsok megcsörrenek, amikor kihúzza onnan. A kezembe nyomja őket, mire ügyetlenül megpróbálom a zárba tolni a megfelelő kulcsot. Lucas hüvelykujja már a bugyim szélénél simogat, amitől úgy érzem, mindjárt összecsuklik a lábam. A farmerján keresztül is érzem, hogy mennyire kíván. Végre sikerül a kulcsot a zárba tolnom, pont, amikor Lucas ujjai a bugyim alá kúsznak, mire a kezem lecsúszik a kulcsokról. Hátrafeszítem a fejemet és a testemet elöntő élvezettől felnyögök. 
-            Te szent szar – morogja elragadtatottan, és a nyakhajlatomba harap.
Habár az érzékeim tompák a részegségtől, szinte biztos vagyok benne, hogy a gyönyörömnek túlságosan is hangosan adom jelét, mert Lucas a tenyerét a számra szorítja. Hátradöntöm a fejemet és a mellkasának támasztva hangosan sóhajtozom. A kollégium folyosója teljesen kihalt, ráadásul valahol az éjszaka közepén járhatunk, így minden zaj felnagyítva vetül vissza a falakról. Az elmúlt három évben még egyszer sem jöttünk ide azzal az indokkal, hogy szeretkezzünk, így az egész helyzet már önmagában is izgalmas.
Visszacsúsztatom a kezemet a kulcscsomóra, és végre elfordítom a kulcsot, így az ajtó kinyílik. Szabályosan beesünk a szobába. Lucas bevágja mögöttünk az ajtót, majd éhesen megint egymás ajkai után kapunk, az ujjaim közben már türelmetlenül az inggombjait bújtatják ki a helyükről.
A csípőmre szorítja a kezét, és a ruhámba markolva az ajtónak tol, mire hangosan felnyögök. Lerángatom a válláról az ingjét, mire kapkodva kihúzza belőle a karját. Az ajkaimat harapdálja, majd az államat, így az ajtónak vetem a fejemet, hogy könnyebben hozzáférhessen. Szívni kezdi a nyakamat, majd a szája a mellem domborulatára simul, és végigcsókolja a puha bőrt. Ahogy felemelkedve ismét a számba tolja a nyelvét, érzem rajta az alkoholt. Kivehetetlen ízek keverednek össze, van benne sör, de leginkább talán a tömény keserűségét érzem. A nadrágja övével kezdek babrálni, kilazítom a csatot, ami hangosan csörög az éjszaka néma csendjében. Hajnali három fele járhat, habár az időérzékemet már akkor elveszítettem, amikor Campbell belém kényszerítette