Az Író - Summerrose

Kedves Olvasó!

Aki ismer facebookról, annak nem fog meglepetést okozni, ha azt mondom, Luca néven futok a hétköznapokon. A koromról pedig annyit, hogy nálam az kényes téma, mert magam sem értem, hogy rohantak el így az évek. Maradjuk annál, hogy mindenki annyi, amennyinek érzi magát, ami nálam naptól függően 18 és 80 év között szokott mozogni. 

Tudom, sokan írnak az igazi nevük alatt, ők azt mondják, a történetük velük együtt teljes, de én egyelőre maradok a Summerrose-nál. Az én írásom is belőlem van, de ettől még szeretném megtartani a magánéletemet, és a döntés jogát, hogy kivel mit osztok meg.

 Nos, mielőtt azzal vádolnátok, hogy nem mondok el magamról semmit, akkor jöjjenek az érdekesebb infók:

   Már több éve külföldön élek (jelenleg éppen Skóciában), és imádom. Számomra megnyílt a világ azáltal, hogy elhagytam Magyarországot. Amúgy Baranya megyei lány vagyok, és tanító szakosként végeztem az egyetemen, ének-zene műveltség területtel, de a gyakorlaton kívül sosem tanítottam.         Hetente háromszor járok edzeni, főként szabadsúlyokkal szoktam dolgozni. 
  Több mint hat éve vegetáriánus vagyok, és másfél éve úgy döntöttem, vegán leszek.

   A legnagyobb szenvedélyem az utazás. Bejártam már Amerika keleti és nyugati partjait, és voltam olyan szerencsés, hogy egyik alkalommal egy teljes hónapot eltölthettem Kaliforniában, emiatt is tudok néhány dolgot a történetemhez. Bejártunk már jó néhány európai országot, és idén felfedezhettem a Fülöp-szigeteket is a férjemmel. Az íráson kívül az utazás az, ami képes lázba hozni, és sosem tudnék lemondani egyikről sem.

  Az utazásaim során sok mindent megtanultam önmagamról, de még többet más emberekről és kultúrákról. Láttam mérhetetlen gazdagságot, és egy európai lány számára elképzelhetetlen szegénységet is. Ez sokat tanított arról, hogy mi is az igazán értékes a világon, és segített, hogy minden napomat pozitív hozzáállással kezdhessem. Hálás vagyok mindenért, amim van, legfőképpen a férjem odaadásáért. Mindenért, amit a magaménak mondhatok, azért keményen megdolgoztam. Nem hullott az ölembe semmi, és büszke vagyok arra, ahova eddig eljutottam.

Ha bárkit kíváncsivá tettem magammal kapcsolatban, esetleg szeretnétek többet hallani az utazásaimról, a külföldi életről, a veganizmusról vagy akár edzésről, akkor írjatok nekem bátran, akár itt, akár az e-mail címemre (lucymadetotravel@gmail.com). 
Korábban válaszoltam néhány kérdésre, amit írótársam Thea Blanchet tett fel, ha érdekel lesd meg a válaszaimat.

A kedvenc mottómmal zárnám soraimat:

„The easy day was yesterday” vagyis „A könnyű nap tegnap volt!”

Az amerikai haditengerészek mottója

Summerrose