2019. január 12., szombat

A második felvonás első fele


A második felvonás első fele
A történetünk minden szegmense új kihívást hoz magával, de talán a középső rész az írók számára a legnehezebb. Legalább a kezdésnél és a történet végénél van egy lista, amit szépen lassan kipipálhatunk, ha megvalósítottuk. Ehhez képest a történet közepe egy nagy üresség. Gyakran éreztem azt a történetem írásánál, hogy fogalmam sincs, mit csinálok, csak próbálom úgy egyengetni a karakterem lépéseit, hogy majd oda jusson ki, ahova én szeretném. De szerencsére a jó hír az, hogy a történet közepének is megvan a maga struktúrája a saját kis listájával, ami átsegíthet minket ezen a terjedelmes, az egész könyv 50%-át felkaroló részen. Ebben segíthet, ha felosztjuk ezt a nagy részt három szegmensre: Első Fél, Középpont, Második fél.
Mint azt a fejezet címe is jelzi, ebben a részben az Első Féllel fogunk kicsit foglalkozni.

Első Fél
A második felvonás első fele az első cselekményponttól (a történet 25%-nál), egészen a Középpontig tart (a történet 50%-nál). Ez lesz az a rész, amikor a karakterednek végre van ideje, hogy reagáljon az első cselekményponttra. Emlékszel, azt beszéltük, hogy az volt az a pillanat, ami arra kényszerítette a karakteredet, hogy meghozzon egy döntést ahonnan nincs visszaút. Nos, a reakciója erre a változásra indítja el a második felvonást.
Az első cselekménypont jól gyomorszájon vágja a karakteredet. Jó esetben két rossz döntés közül kellett választania, rosszabb esetben viszont rúgkapálva ellenkezik, ahogy átrángatják ebbe az új helyzetbe. Akárhogyis, az élete innentől meg fog változni, és sok esetben még a helyszín is. Elhagyja a normális életét, ami akármilyen ramaty volt is, az ismerőssége biztonságot nyújtott neki. Innentől az élete már nem halad azon a sima úton, amit megszokott, tehát tennie kell valamit ez ügyben. Ha alaposan szemügyre vesszük a történetet, rájöhetünk, hogy
az első jelentős fordulópont a könyvünkben igazából a karakterünk reakciója arra az eseményre, ami elindította a történetet. Akármilyen tragikus és „élet-megváltoztató” is az Első Fordulópont, ettől még a karakterünk többé kevésbé folytathatná a korábbi életét. A karakter reakciója teszi lehetővé a történések folytatását, és hozza létre a sztorit.
Ezért is annyira fontos, hogy alaposan bemutasd az első felvonásban a főszereplődet. Ha nem sikerül olyannak bemutatnod, aki a karakterének megfelelő logikus döntést hoz majd a fordulópontnál, a történeted megbukik. És ne hidd, hogy az olvasóidat át tudod verni. Azonnal rájönnek, ha a karaktered kilép a személyiégéből. Logikátlannak fogják gondolni a döntését, és a vége csak úgyis csalódás aka. könyvbecsukás lesz. Ha olyan jelenetet keresel az első felvonás során, amiben jól be tudod mutatni a karaktered személyiségét, válassz olyat, ami visszatükrözi a döntését, amit majd a fordulópontnál hoz meg. Ha egy felelőtlen alaknak mutattad be az első felvonásban nem éppen logikus, ha élete legfelelősségteljesebb döntését hozza meg hirtelen. Olyan személyiségjegyét emeld ki, ami logikussá teszi a döntését a fordulópontnál. A második felvonás első felében, egészen a Középpontig(csúcspont) ennek a döntésnek megfelelően cselekszik majd. Az összes cselekedete arra lesz válasz, ami vele történt. Próbálja visszaszerezni az egyensúlyát, próbál rájönni, hogy most akkor merre is tart az élete. Az ellenfél próbál reakciót kierőszakolni a főhősből, aki erre reagál. És ez addig ismétlődik és annyiféle variációban, ami ahhoz szükséges, hogy a karakter eljusson a Középpontig(csúcspont).



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése